Spenót helyett elektronok

Történt már párszor, hogy egy adott témáról kialakult véleményem később megváltozott. Meg is szoktam kapni miatta olykor, hogy nem tudom eldönteni, mit akarok. Én azt mondom, ha a körülmények változhatnak, akkor a véleményem is. Lássunk akkor egy konkrét példát.

Pár éve kezdtek megjelenni az elektromos biciklik, mostanában pedig már örökifjú nyuggerekkel a nyergükben tépik a falvak és városok aszfaltjait és a többi közlekedő idegeit:) 

Eddig azt vallottam, hogy a biciklizés esszenciáját veszti el azzal, ha az emberi erő helyett/mellett más erőforrást is használ a meghajtáshoz. Azt persze tisztázzuk, hogy most a kerékpározást mint aktív kikapcsolódást elemzem. (Közlekedési eszközként erősen indokolt, hogy egy villanymotor is besegít. Városban főleg.) Először csak a city és trekking bringákat szerelték elektromos rásegítéssel. De a ravasz marketing szakemberek, vagy lusta bringások (nem tudom, aki tudja, kommentben írja meg) meglátták a piaci rést, csillogó szemmel egymásra néztek, mondván: Ezz azzz! Csináljunk elektromos mountain bike-ot!

Születtek is vadabbnál vadabb megoldások, pl. a KTM eGNITION szörnyetege, a Conway E-Rider nevű kreálmánya, vagy az E-Go fantázianevű német agyszülemény.

Az E-Go bevetés közben:

Ezekkel a megoldásokkal az a baj, hogy létező konstrukciókat dolgoztak át, ezért esetlen, ormótlan, vicces szükségmegoldás benyomását keltik. Mintha egy Ferrarit alakítanánk át gázüzeműre.
Az Audinál azonban, látván a bénázást, meghegyezték a ceruzát, beröffentették a marógépeket, majd a munka végeztével hátradőlvén egy pohár sör mellett így szóltak: Na ezt csekkoljátok!

Erre mondtam én azt, hogy így már nem is rossz.